|
Talán még nem késő...
Andzse 2010.02.15. 17:33
Talán még nem késő...
Írta: Andzse
A ló megállt. A férfi dühösen leugrott a kocsiról és a befogott lova elé sétált. Megállt előtte és hosszasan nézte a fejét horgasztó idős lovat majd lekevert neki egy pofont. Az idős kanca felkapta a fejét és megremegett. A férfi megragadta a kantárat a ló álla alatt és vele egy magasságba rántotta lova fejét, majd ordibálni kezdett.
- Te lusta vén gebe! Ha azt mondom gyorsabban, akkor az azt is jelenti! – azzal újabb ütéseket mért a ló orrára. A kanca hiába akarta elrántani a fejét a lesújtó kezek elől, a férfi erősen fogta a száját és nem engedte. A ló már az idejét sem tudta mióta kap folyton verést, talán azóta mióta az idősödő őszes hajú férfi magához vette, de érezte, hogy már nem sokáig kell elviselnie. Érezte hogy hamarosan egy jobb helyre fog kerülni… A férfi tovább ordibált és átkozta a lovat, egy-egy mondatát további ütésekkel tette érthetőbbé. Az idős kanca egyszer csak úgy érezte ELÉG! Minden erejét összeszedve, hátsó lábaira állt, majd az első lábaival és fejével lesújtott a férfira. Olyan gyorsan történt minden hogy a férfi már csak azt érezte, hogy a világ elsötétül…
Nem volt már ember… Káromkodni próbált, de csak halk fújtatás jött ki a torkán. Hogy a fenébe történhetett meg ez? A férfi sosem hitt semmilyen varázslatos vagy földöntúli dologban, most mégis egy ló testébe volt zárva. És pontosan azt is érezte, amit a ló.
Az első amit megérzett az a hideg kő volt amin feküdt és az orrába férkőző enyhe szalmaillat. Fázott és rázta a hideg, de tudta, hogy nem halt meg. Lassan kinyitotta a szemeit és sötétszürke köves falakat pillantott meg maga körül és az egyik sarokban egy kevéske szalmát, ami még arra sem lett volna elég hogy egy nagyobb kutya belefeküdjön. Minden tagja fájt, éhes volt és meglehetősen fáradt, legbelül pedig furcsa érzés gyötörte. Megtörtség.
Fény vakította el, majd két erős kéz rántotta meg a nyakára kötött kötelet.
- Gyerünk már! – noszogatta keményen a gazda, de csak nagy sokára tudott felállni, mert lábai imbolyogtak alatta. A fiatal, de erőskezű gazda lova elé lökött egy kis ennivalót és vizet, majd meg sem várva hogy elfogyassza kirángatta az istállóból.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
